Az újrahasznosított csomagolásoké a jövő

Az italos kartondobozok karbonlábnyoma fele akkora, mint a PET palackoké, derült ki a bécsi egyetem kutatásából. A kartondobozok a jövő zöld gazdaságának alapvető elemei is lehetnek, hiszen fenntarthatósági szempontból az üvegekénél előnyösebb az alkalmazásuk.

A kartondobozok a jövő zöld gazdaságának alapvető elemei is lehetnek, hiszen fenntarthatósági szempontból az üvegekénél előnyösebb az alkalmazásuk. A kartondobozok újrahasznosítási aránya folyamatos nő Európában, a cél pedig az, hogy 2030-ra hogy a forgalomban levő összes mennyiség legalább 90 százalékát begyűjtsék, 70 százalékát pedig újra fel is használják.

A műanyaghulladék mennyisége növekszik a legnagyobb ütemben világszerte, sőt, PET palackból és műanyag zacskóból percenként egymilliót használunk el Magyarországon. 2021. július 1-jén lépett életbe az egyszer használatos műanyagok (SUP – Single Used Packaging) forgalmazását tiltó kormányrendelet, amelynek célja a műanyaghulladék mennyiségének csökkentése. A friss szabályozás értelmében olyan termékekből, mint például egyes műanyagzacskók, szívószálak és evőeszközök, stb. nem kerülhet több kereskedelmi forgalomba. 

2030-ra nem kisebb célt tűzött ki maga elé az ACE (Alliance for Beverage Cartons and the Environment/www.ace.be), vagyis az italos karton és papírgyártó EU központi szervezete, mint hogy az italos kartondoboz legyen az egyik „legzöldebb” csomagolás. Az italos kartondobozok előállítása kevesebb fosszilis energia felhasználásával és karbonkibocsátással járnak, mint a többi hagyományos csomagolási forma. 

Az ACE hazai tagszervezete, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) 17 éve tevékenykedik az italos karton szelektív gyűjtése és hasznosítása érdekében, a törekvésekről Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója az alábbiakat hangsúlyozta: „Célunk, hogy 2030-ra az egyik legfenntarthatóbb csomagolási forma az italos kartondoboz legyen. Ezt úgy fogjuk elérni, hogy kizárólag megújuló forrásból származó vagy újrahasznosított alapanyagból dolgozunk és odafigyelünk a kartondobozok újrahasznosítására is. A feldolgozás alapja a hatékony begyűjtés és a válogatás, ezt mind európai, mind hazai szinten szem előtt kell tartanunk.”

Az italos kartondobozok termék-életciklusát tekintve kiemelkedő az előállítás környezettudatossága, illetve szembetűnő az újrahasznosítás arányának növekvő trendje is. Az ACE legutóbbi, 2019-es teljes évet vizsgáló jelentése szerint, az Európai Unió 27 országában az évek óta tartó folyamatos növekedésnek köszönhetően az újrahasznosítás aránya átlépte az 50 százalékot és már az összes forgalomban lévő italosdoboz több mint felét, 51%-át, mintegy 450 ezer tonnát újrahasznosították. 

Például:
•    Németországban a törvényi szabályozás szerint mintegy 75 százalékot kell elérni az italos kartondobozok újrahasznosítási rátájának, miközben az aktuális arány éves szinten 78 százalék. 
•    Spanyolországban több mint 80% ugyanez az arány.
•    Belgiumban még ennél is magasabb arányt, 93 százalékot sikerült elérni a helyi partner hatékony kommunikációjának és az erős kontrollnak köszönhetően.
•    A Benelux államoknál maradva, Hollandiában is komoly növekedésnek lehetünk tanúi. Magyarországon 2020-ban ez az arány mindössze 22 százalék volt. A cél, hogy 2025-re 25 százalék, 2030-ra pedig 50 százalék legyen az italos karton hasznosítási aránya, vagyis minden második doboz kerüljön begyűjtésre és újrahasznosításra.

Kartondoboz – PET – üveg összehasonlítás számokban

Az italos kartondobozok karbonlábnyoma a PET palackokkal összevetve mintegy 47 százalékkal, míg az egyszer használatos üvegekhez képest 80%-kal kisebb. Ugyanakkor, míg az üvegek esetében egy liter folyadék tárolásához átlagosan 416-611 gramm csomagolóanyagra (beleértve a címkéket, kupakokat is) van szükség és a PET palackoknál 31-38 grammra, addig az italos kartondoboz esetében 29-36 gramm anyag is elegendő. A kartondobozok ráadásul átlagosan 75%-ban újra felhasználható anyagokból készülnek, ilyen például a papír, ami fából készült megújuló alapanyag. 

Szállítási hatékonyság, vagyis logisztika szempontjából is jól látható a különbség, mivel a kartondobozok könnyebben és kisebb helyveszteséggel is pakolhatók, ezért míg egy teli kamion üvegekkel megpakolva 13 ezer liter folyadékot, addig italos kartondobozokkal 19 500 litert képes elszállítani.

Az újrahasznosítás iránti elkötelezettség mértéke évről évre növekszik: a 2018-ban életre hívott EXTR:ACT (https://www.extr-act.eu/) kezdeményezés keretén belül futó projekteknek köszönhetően évente mintegy 50 ezer tonna nem rostalapú komponenst – műanyag és alumínium – hasznosítanak újra az italos kartondobozokból. Ilyenek például az Ecoplasteam újrahasznosító üzeme Olaszországban, a Recon Polymers Hollandiában, a Plastigram Csehországban és a Palurec Németorszában. Az így visszanyert alumínium és műanyag összetevők újrafelhasználása hozzájárul a körkörös gazdasághoz és egyben egy zöldebb jövő kialakításához. 

Az IKSZ-ről bővebben:
Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés az italos kartondobozok szelektív hulladékgyűjtését szorgalmazza és népszerűsíti Magyarországon a környezetvédelem, az értékes alapanyagok újrahasznosítása és az energiatakarékosság érdekében immár 17 éve.

Az Érd FM 101.3 interjúja Baka Évával.

Márciusban befejeződtek a munkálatok a Beliczay-szigeten, ahol több mint 61.000 facsemetét ültetett el a Pilisi Parkerdő. A jelenleg közel 10 hektárt érintő beavatkozás csak az első lépése volt a folyamatnak, mely során a mindössze kát fajból álló állományt változatos fafajokból álló, puhafás ligeterdő váltsa fel.

A jelenleg közel 10 hektárt érintő beavatkozás az első lépése annak a folyamatnak, amellyel az eddig alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ökológiai szempontból sérülékeny állományt változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdők váltják fel.

A Beliczay-szigeten lévő, 67 hektárt kitevő erdők zöme nemesnyár. Az eredetileg gazdasági céllal ültetett, egykorú és azonos génkészletű faegyedek jellemzője a rövidebb élettartam és a környezeti hatásokkal szembeni gyenge ellenállóképesség, a területen egyre több a pusztuló fa.

A Pilisi Parkerdő a fenntartható, természetközeli erdőgazdálkodás keretében és az erdők teljeskörű ökoszisztéma-szolgáltatásainak biztosítására jelentős fafaj-cserét hajtott végre a Beliczay-sziget erdeiben. A 2021 nyarán megkezdődött, a természetvédelmi szakemberekkel együttműködésben ütemezett, közel 10 hektárra kiterjedő beavatkozás újabb lépés az erdők természetességének és táji léptékű biodiverzitásának javítása érdekében.

Az állománycsere célja, hogy a korábbi egykorú, alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ezért ökológiai szempontból sérülékeny faültetvény helyén változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdők jöjjenek létre, amelyek az itteni termőhelyen szakszerű erdészeti beavatkozás nélkül csak évszázadok alatt alakulhatnának ki. Mivel a meglévő állomány természetes felújítására nem volt lehetőség, a romló egészségi állapotú állományt, és az időközben megjelent, idegenhonos és agresszíven terjeszkedő zöld juhart el kellett távolítani.

A most befejeződött munkálatok során a korábbi állomány helyébe 10 000 db fehérnyár, 34 000 db szürkenyár, 2 000 db vénic- és 3 300 db mezei szil, 12 000 db korai juhar és 10 000 db mézgás éger csemetét ültettek el a Pilisi Parkerdő szakemberei. Mindezeket kiegészíti – tekintettel az igen magas látogatottságra – a városi parkokban is jellemző fafajként – több ezer platánfa is.

Elképzelhetetlen, hogy kinek van szíve hozzá, mégis tele van illegálisan lerakott hulladékkal az érdi magaspart. A gyönyörű panorámát nyújtó területet az önkormányzat saját költségén megtisztította és szeretné azt is kideríteni, ki az,aki a Sas utca helyett, az érdi Dunakanyarhoz hordja a szemetet.

Csőzik László polgármester a Facebookon videós bejegyzésben számol be arról, hogy egy ideje nincs a város hatáskörében a bírságolás jogköre – már a kormányhivatal az illetékes, nem az önkormányzat –, ennek ellenére nem adták fel, küzdünk az illegális szemetelők ellen.

“Nemcsak elvitetjük ezeket a hulladék- és lomhegyeket – az önkormányzat pénzén –, megtisztítjuk a partot, erdőket, parkokat, de igyekszünk fülön csípni az elkövetőket is. Nem is olyan rég a Fundoklián volt egy tettenérés: a városrendészek visszapakoltatták a ledobott szemetet a bűnösök furgonjára. De magam is tanúja voltam egy ilyen esetnek: a mezőőrrel voltunk éppen terepbejáráson, amikor felfigyeltünk egy bandára. A nyomukba eredtünk, ők kiszúrtak és eliszkoltak, de még fel tudtuk írni a rendszámot: jelentettük, mire kiderült, hogy egy budapesti cégé volt az autó. Idáig eljöttek, hogy elszórhassák a hulladékukat. Persze ment nekik a bírság. Mondanom sem kell, az ilyen helyekről, mint a közel 200 méter magasan lévő Sánc-hegyi kilátóról, ahova még rendes út sem vezet, nemcsak nehéz, hanem sokba is került elszállítani a szemetet, de most visszaadtuk a helyet a turistáknak, a pihenni vágyó érdieknek.” – írta a polgármester.

A Duna-parton álldogálva, ha a hátunk mögé pillantunk, láthatjuk az érdi magaspartot, amihez, ha ellátogatunk, az érdi Dunakanyar panorámája tárul elénk. Az Érdi-magaspart alámosott, függőleges falakkal törik le Ófalu, illetve a Duna felé. A fennsík legmagasabb pontja a 177 méteres Kakukk-hegy Ófalu fölött, míg a 163 méteres Sánc-hegy a Duna fölött hívja fel magára a figyelmet. Mivel a Duna szintje Érdnél kb. 100 m magasságban van a tenger szintje felett, az Érdi-magaspart átlagosan 60 méternyire emelkedik a Duna vízszintje fölé. A felszín formálásában döntő szerep jut a folyónak, mely magas vízálláskor gyakran ostromolja a magaspart lábait.

A Tőzike tanösvénnyel párhuzamosan, de ellentétes oldalon helyezett ki 7, az érdi vízimolnárok és vízimalmok történetét bemutató táblát és hozott létre egy erről szóló ösvényt az Érdi Német Kultúr Egyesület, így a LevenDuna túraútvonallal együtt három ösvény halad egy nyomvonalon a Duna-part felé. Kőrösi Jánosné Ágnes, az érdi vízimolnárok életét és a vízimalmok működését bemutató tanösvény egyik ötletgazdája lapunknak elmondta, az ösvény ötlete onnan jött, hogy szerette volna, ha a Duna-parton kihelyeznek egy táblát azzal, hogy tilos úszni a vízben, mert ismeretei szerint legalább öten belefulladtak a Dunába korábban. A nagyobb lökést viszont Kőrösi Jánosnénak az adta, hogy talált egy, a Kárpát-medence vízimalmairól szóló könyvet, amelyben bár több mint ezer település szerepel, Érd nincs köztük, pedig itt is volt vízimalom.

Kőrösi Jánosné Ágnes elmondta, a táblákon dióhéjban próbálták megjeleníteni a kétezer éves malomtörténetet és az emberek kenyérhez való viszonyát összefoglalni, ami kiterjed a molnárok életére, az árvizekre, a mederfeltöltésekre, a céhekre és az életmódjukra. Kotroczóné Klopfer Teréz, az Érdi Német Kultúr Egyesület elnöke elmondta, 600 ezer forintos pályázatot nyújtottak be a táblák létrehozásához, végül 150 ezer forintnyi támogatást nyertek, de Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata további 400 ezer forinttal segítette az akciót, illetve több vállalkozó is kedvezményesen készítette el a táblákat és segített az anyagok beszerzésénél, szállításánál is. Kotroczóné Klopfer Teréz megjegyezte, a megmaradt faanyagokból az egyik vállalkozó két padot is készített, melyeket az ösvény melletti tábláknál telepítettek, így aki szeretne, most már megpihenhet a Duna-part felé vezető úton.

Az elnöke megjegyezte azt is, a mostani nem az első megnyert pályázatuk volt az elmúlt időszakban, hiszen az egyesület pályázatából készítették el a Kálvária templom kivilágítását, a Halla háznál is elkezdték a munkálatokat és érdi műemlékekről is létrehoztak egy háromrészes ismertetőt is.Csőzik László polgármester a kezdeményezés kapcsán úgy fogalmazott, a tanösvényre joggal lehetünk büszkék, hiszen az összefonódik Érd kulturális értékeivel. Emlékeztetett, valaha Ófalu a vízimalmokra épült, a mostani táblák pedig ezen malmok tevékenységének emlékét őrzi.

„Régi érdi vagyok, de számomra is meglepő volt, mennyire jelentős volt a molnárok munkája és küldetése. Nem hittem volna, hogy a 18-19. században ez volt a fősodor. Ma ipari parkokról és kisipari szolgáltatásokról beszélünk, de akkor ez volt a város tengelye, a legfontosabb gazdasági ágazata és tulajdonképpen a fél város megélhetése múlt rajta”

– fogalmazott Csőzik László.