Tegyük együtt szebbé Érdet – Pályázzon a „Virágzó érdi porta” díjra!

Pályázati felhívás a „Virágzó érdi porta” elismerő cím elnyerésére

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata idén is meghirdeti a „Virágzó érdi porta” pályázatot, melynek célja, hogy elismerésben részesítse azokat a lakókat és közösségeket, akik aktívan hozzájárulnak Érd zöld arculatának formálásához, környezetük gondozásához és az élhető városi tér kialakításához.

Kik pályázhatnak?

A felhívásra az alábbi pályázók jelentkezhetnek:

Érdi lakcímmel rendelkező természetes személyek, akik életvitelszerűen a településen élnek és egy adott lakóingatlan tulajdonosai;
Lakóközösségek (pl. utcák, társasházak, utcaszakaszok), képviseletükben eljáró, meghatalmazott személy által.

Nem jogosult pályázni:

A pályázat előkészítésében vagy elbírálásában résztvevők, illetve ezek közeli hozzátartozói.

Elismerési kategóriák

A pályázaton öt különböző kategóriában lehet indulni:

Virágzó érdi porta
Az elismerés olyan ingatlantulajdonosnak adható, akinek kertje, udvara, épülete és az ingatlan előtti közterület (járda, árokpart, zöldsáv) esztétikus, gondozott és jól illeszkedik a környezetbe.
Bőtermő érdi konyhakert
Ebben a kategóriában azok pályázhatnak, akik díszes, ugyanakkor haszonnövényekkel (pl. zöldségek, gyümölcsfák) beültetett konyhakertet alakítottak ki.
Szép érdi utcafront
Egyéni vagy közösségi jelentkezők számára, akik kiemelkedő gondossággal ápolják az utca frontját, fákat, zöldsávokat, parkokat – mindezt saját erőből, példaértékű módon.
Szép érdi erkély, terasz
Azok jelentkezhetnek, akik társasházi, lakótelepi vagy sorházi erkélyükön, teraszukon ízlésesen és környezetbarát módon alakították ki zöldfelületeiket.
Ökokert
Olyan magánszemélyek vagy közösségek vehetnek részt, akik kertjeik kialakításánál kiemelt figyelmet fordítanak a biodiverzitásra és a természetközeli megoldásokra – például madár- és rovarbarát elemek beépítésével.

Minden kategóriában feltétel:
A pályaműveknek élő, zöld jellegű megjelenést kell képviselniük, az épített és művi elemek jelenléte csak mértékkel megengedett.

Az elismerés formája

A kategóriák első három helyezettje részesül elismerésben. A nyertesek egy „Virágzó érdi porta” feliratú, 20×30 cm-es, a város címerével ellátott, falra szerelhető táblát, valamint egy A4-es emléklapot kapnak.

A táblát az ingatlan jól látható, közterület felé néző részére kell elhelyezni. Lakóközösségek esetében a gondozott területen kerül elhelyezésre. Sérülés vagy megsemmisülés esetén a pótlásról az önkormányzat gondoskodik.

Pályázat benyújtásának módja és határideje

A pályázat kizárólag az előírt pályázati adatlap kitöltésével és a kötelező mellékletek csatolásával nyújtható be. Hiányos pályázat nem fogadható el, utólagos hiánypótlásra nincs lehetőség.

Beadási lehetőségek:

E-mailben: gadus.istvan@erd.hu
Személyesen: Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán (Érd, Alsó u. 3. fszt. 1.)
Postai úton: Érd MJ Város Polgármesteri Hivatala Környezetvédelmi Osztály (2030 Érd, Alsó u. 3.)

A borítékra írják rá: „Virágzó érdi porta” pályázat

Beadási határidő:
2025. július 30.
(A postán feladott pályázatoknál a feladás dátuma számít.)

A dokumentáció letölthető az erd.hu honlapról, illetve személyesen is beszerezhető az ügyfélszolgálaton.

Értékelés és eredményhirdetés

A pályázatokat az önkormányzat környezetvédelmi és településtisztasági bizottsága értékeli, legkésőbb a benyújtási határidőt követő 45 napon belül.

Az értékelés fő szempontjai:

rendezett és ápolt környezet,
esztétikus megjelenés,
egyedi kertészeti megoldások,
környezettudatos elemek (pl. madárodú, méhhotel, komposztáló).

A díjazottak nevét – az adatvédelmi előírások betartásával – az önkormányzat hivatalos honlapján és az Érdi Újságban is közzéteszik.

Egyéb tudnivalók

Az elismerés visszavonható, ha a pályázó valótlan adatot közöl, vagy a nyertes ingatlan és környezete időközben rendezetlenné, elhanyagolttá válik. A visszavonást követően a díjat (pl. a táblát) 15 napon belül vissza kell szolgáltatni.

Aki az elismerés visszavonása miatt érdemtelenné válik, a következő évben nem nyújthat be új pályázatot.

Kerékpáros jövőkép Érden – közösen egy élhetőbb városért

Az Érd Körbe Egyesület elnöke, Csengeri Attila az első alkalommal megrendezett Érdi Zöld Fórumon tartott előadásában a város élhetőségének növelését és az emberközpontú szemlélet fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: a kerékpározás nemcsak közlekedési forma, hanem életstílus is lehet, amely meghatározó szerepet tölthet be Érd jövőjében.

Az egyesület már évtizedek óta dolgozik azon, hogy népszerűsítse a kerékpáros közlekedést a térségben. Programjaik – például az évente több alkalommal megrendezett Érd Körbe és a Patak(i) túra – egyre több embert mozgatnak meg. Csengeri úgy látja, hogy mára a kerékpározás szorosan összefonódott az „érdiség” fogalmával.

Előadásában személyes élményeiről is beszélt: európai vándortúráin – Franciaországban, Németországban és Olaszországban – számos jó példát látott arra, hogyan válhat a kerékpározás a mindennapok részévé, kortól függetlenül. Ezek az élmények inspirálták arra, hogy Érden is aktívan dolgozzon egy kerékpárosbarát város kialakításán.

Szemléletváltásra van szükség

A jelenlegi infrastruktúra széttagolt, vonalszerű szakaszokból áll – hiányzik az összefüggő hálózat, sok a hiányzó tábla és felfestés, kevés a megfelelő biciklitároló. Ezek nemcsak forrás-, hanem szemlélethiányra is visszavezethetők. Csengeri szerint nem újabb parkolókra, hanem akadálymentes, biztonságos kerékpárutakra van szükség, valamint hálózatos gondolkodásra.

Az élhetőbb város érdekében kulcsfontosságú a helyi és régiós kapcsolatok fejlesztése. Ilyen lehet például a Tárnok és Érd közötti kerékpáros összeköttetés kiépítése, különösen a Velencei úti csomópontnál, de szintén fontos a Felsővölgyi út és a Porcsinrózsa utca fejlesztése is, melyek Törökbálint és Diósd felé javítanák az elérhetőséget.

Pozitív lépések és jövőbeli lehetőségek

A közelmúltban történt előrelépés, hogy a Papi földek területén már legálisan lehet kerékpározni. Ez – valamint több új tároló, felfestés, kitáblázás és tervezési folyamat – azt jelzi, hogy megindult a fejlődés.

A jövőbeli célok között szerepel:

új szakaszok kijelölése, különösen városrészek és iskolák között,
közbringarendszer bevezetése, amely kapcsolódhat a budapesti hálózathoz,
régiós összeköttetések kiépítése (BuBa, Budapest, Tárnok, Diósd, Törökbálint, Százhalombatta),
a Sulák-patak és Benta-patak menti kerékpáros-gyalogos útvonalak kialakítása.

Együttműködés és közösségi részvétel

Csengeri hangsúlyozta: a közlekedéspolitikai fordulat csak partnerséggel, lakossági bevonással és folyamatos egyeztetéssel valósítható meg. Az M7-es autópálya felújítása során már elindultak az egyeztetések annak érdekében, hogy a beruházás a kerékpárosok szempontjait is figyelembe vegye. A CTP fejlesztés pedig lehetőséget ad arra, hogy az EuroVelo útvonal bekapcsolódjon Érd térségébe is.

Az előadás végén kiemelte: szükség van a lakosság véleményére, javaslataira is. Az iskolák, civilek bevonása kulcsfontosságú lehet a szemléletformálásban és a jövőbeli fejlesztések sikerében.

„Bringára fel!” – zárta gondolatait Csengeri Attila.

Prezentáció itt elérhető.

Nem könnyű terep, de van megoldás: Érd közlekedési jövője a tervezők szemével

Az első alkalommal megrendezett Érdi Zöld Fórum egyik kiemelten fontos témája a városi közlekedés jövője volt. Az esemény középpontjában a SUMP – azaz a Fenntartható Városi Mobilitási Terv – állt, amely Érd közlekedési rendszerének átfogó újragondolását célozza meg a fenntarthatóság jegyében.

A rendezvénynek az Érdi Galéria és a Magyar Földrajzi Múzeum épülete adott otthont, ahol a városlakók és szakértők közösen gondolkodhattak el Érd jövőjéről. A fórum számos témát érintett – a Duna-part revitalizációjától a zöldfelületek védelmén át egészen az Urbio Bauhaus koncepcióig –, de az egyik legnagyobb figyelmet a mobilitási terv kapta, amely alapjaiban határozhatja meg, hogyan közlekedünk majd Érden a következő években.

A SUMP tervezési folyamatáról Dulicz László, a Mikroline Mérnöki és Szolgáltató Kft. vezetője beszélt. Kiemelte: „Érd Magyarország egyik legnehezebben tervezhető városa. Szerkezete, mérete, tagoltsága, valamint a kertvárosias, családi házas beépítés miatt rendkívül összetett feladat közlekedéstervezési szempontból.” Ez a komplexitás ugyan kihívás, de egyben lehetőség is az innovatív, rugalmas megoldások kidolgozására.

A fenntartható mobilitási terv több kulcsfontosságú elvet fogalmaz meg:

A meglévő fejlesztési elképzelések újragondolása a fenntarthatóság szempontjai szerint
A közlekedési kínálat és kereslet átfogó értékelése
Az érintettek – köztük a lakosság, önkormányzat, civil szervezetek és gazdasági szereplők – aktív bevonása a tervezésbe
Integrált, közlekedési módokat összefogó szemlélet
Költség- és finanszírozási ütemterv kialakítása
Folyamatos monitoring és értékelés célhoz kötött és intézkedéshez kapcsolódó indikátorokkal

A prezentáció rámutatott, hogy a mobilitási terv nem csupán közlekedéstechnikai kérdés, hanem társadalmi és környezeti ügy is. A cél egy olyan közlekedési rendszer kialakítása, amely:

élhetőbb városi környezetet teremt,
biztonságosabb közlekedést biztosít mindenki számára,
csökkenti a környezetterhelést,
és hosszú távon is fenntartható marad.

A tervezés során figyelembe kell venni a változó társadalmi elvárásokat, a technológiai környezet gyors fejlődését, valamint a klímavédelem szempontjait is.

A SUMP részét képezik a munkahelyi mobilitási tervek is, amelyek célja, hogy a dolgozók utazási szokásait fenntartható irányba tereljék, akár céges ösztönzőkön, akár infrastrukturális fejlesztéseken keresztül.

Az Érdi Zöld Fórum fontos első lépés volt abban, hogy a lakosság és a szakértők párbeszédet folytassanak Érd jövőjéről. A következő időszakban is kulcsfontosságú lesz a partnerségi egyeztetések folytatása, hiszen csak közösen lehet olyan megoldásokat kialakítani, amelyek megfelelnek a helyi igényeknek, és egy élhetőbb, közlekedés szempontjából hatékonyabb Érdet eredményeznek.