Elültetett jövő: két kezdeményezés, egy zöldebb Érd
Közösségi faültetések Érden: apró lépések, hosszú távú hatások
Az elmúlt hetekben két, egymással szorosan összefüggő zöld kezdeményezés is megmozgatta Érd lakóit. Bár külön eseményekről van szó, közös bennük a cél: növelni a város zöldfelületeit, és aktív szerepvállalásra ösztönözni a helyi közösséget a faültetésen keresztül. Mindkét program a Nemzeti Faültetés Napja kezdeményezés keretében, a 10 Millió Fa Alapítvány támogatásával valósult meg.
Közösségi ültetés: amikor együtt zöldül a város
Február végén egy nagyobb volumenű, szervezett faültetési akció valósult meg a Papi földeken, ahol több tucat facsemete került a földbe. A kezdeményezés különlegessége az volt, hogy nemcsak civilek, hanem céges résztvevők és a város képviselői is együtt dolgoztak a közös cél érdekében.
Az esemény egy átfogó, országos zöldítési törekvés részeként zajlott, amely a Nemzeti Faültetés Napja programhoz kapcsolódik, és a klímaváltozás hatásainak mérséklését, valamint a városi zöldfelületek növelését célozza. A helyszínen olyan fafajokat ültettek, amelyek jól alkalmazkodnak a terület adottságaihoz, így hosszú távon is fenntartható zöldfelületet biztosítanak.
A szervezők nemcsak az ültetésre helyeztek hangsúlyt: a facsemeték gondozása és utánkövetése is kiemelt szerepet kapott. Ez a szemlélet biztosítja, hogy a most elültetett fák valóban megerősödjenek, és éveken belül érezhetően javítsák a környezet minőségét.
Ez az akció jól mutatja, hogy a városi zöldítés nem csupán önkormányzati feladat, hanem közösségi ügy is lehet.
Facsemeték a kertekbe: a lakosság szerepe erősödik
Néhány nappal később egy másik, de szorosan kapcsolódó kezdeményezés is nagy érdeklődést váltott ki: ingyenes facsemeteosztást szerveztek a városban. Az eseményre nemcsak helyiek, hanem a környező települések lakói is érkeztek, ami jól mutatja a program széles vonzerejét.
A résztvevők többféle fafaj közül választhattak, és akár több csemetét is hazavihettek, amelyeket saját kertjükben ültethetnek el. A helyszínen szakmai tanácsokat is kaptak arról, hogy melyik faj hová való, és hogyan érdemes gondozni a fiatal növényeket.
A program feltétele volt, hogy a facsemetéket magánterületen ültessék el, így a kezdeményezés közvetlenül a lakosság aktív részvételére épített. Ez nemcsak a zöldfelületek növelését szolgálja, hanem a környezettudatos gondolkodás erősítését is.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre többen ismerik fel: a fák kulcsszerepet játszanak a városi életminőség javításában – árnyékot adnak, hűtik a környezetet, és hozzájárulnak a tisztább levegőhöz.
Két út, egy cél: élhetőbb városi környezet
A két kezdeményezés jól kiegészíti egymást. Míg a közösségi ültetések nagyobb területeken, szervezett keretek között növelik a zöldfelületeket, addig a facsemeteosztás a lakosságot vonja be közvetlenül a folyamatba.
Közös bennük, hogy mindkettő a Nemzeti Faültetés Napja program részeként, a 10 Millió Fa Alapítvány közreműködésével valósult meg, így egy nagyobb, országos zöldítési törekvés helyi megvalósulásai.
Együtt olyan rendszert alkotnak, amelyben a városi zöldítés több szinten valósul meg:
- közösségi összefogással létrejövő új zöldterületek,
- valamint a magánkertekben elültetett fák hálózata.
Ez a kettősség adja a program valódi erejét. Nemcsak fákat ültetnek, hanem szemléletet is formálnak: a zöldebb város nem egyetlen projekt eredménye, hanem sok kisebb, egymásra épülő lépésé.
Az érdi példák azt mutatják, hogy ha a közösségi és az egyéni szint találkozik, akkor a faültetés valódi mozgalommá válhat – amely hosszú távon is formálja a városi környezetet.
A cikk az Érdmost beszámolói alapján készült, amelyeket itt és itt tekinthetnek meg.
Ingyenes facsemetékkel ösztönzik a zöldítést Érden
A tavasz közeledtével újabb lehetőség nyílik arra, hogy a lakosok tegyenek környezetük zöldítéséért. A Nemzeti Faültetés Napja kezdeményezés részeként a 10 millió Fa Alapítvány március 13-án, pénteken 10 és 15 óra között ingyenes erdészeti facsemete-osztást szervez az ország több pontján, köztük Érden is. A program célja, hogy minél több fa kerüljön a földbe, ezzel is hozzájárulva egy élhetőbb, zöldebb jövőhöz.
A facsemeték átvételéhez előzetes regisztráció szükséges, amely a program hivatalos felületén érhető el:
https://csemeteosztas.10milliofa.hu/.
Több tízezer csemete talál gazdára
A kezdeményezés keretében országosan mintegy 40 ezer erdészeti csemetét kínál „örökbefogadásra” az alapítvány. A 20–50 centiméter magas fiatal növények térítésmentesen vihetők el, és arra várnak, hogy a jelentkezők saját kertjükben ültessék el őket.
Fontos feltétel azonban, hogy a csemeték nem kerülhetnek közterületre: kizárólag magántulajdonban lévő, lehetőleg kerítéssel körülvett ingatlanokon ültethetők el.
Vállalások a sikeres faültetésért
A jelentkezőknek a regisztráció során több feltételt is el kell fogadniuk. Az egyik ilyen, hogy az ültetés helyszíne felkerül a 10 millió Fa közösségi térképére, így bárki láthatja majd, hol jelennek meg az új zöld pontok az országban.
A regisztrációval a résztvevők a szervezet hírlevelére is feliratkoznak, amelyben további információkat és hasznos tanácsokat kaphatnak a faültetési programokról, valamint a csemeték gondozásáról.
A szervezők azt kérik, hogy az átvett növényeket lehetőleg még aznap, de legkésőbb három napon belül ültessék el a résztvevők az előre kiválasztott helyszínen. Emellett vállalniuk kell azt is, hogy legalább három éven keresztül gondoskodnak a fiatal fákról, különös tekintettel a nyári időszakban szükséges rendszeres öntözésre.
A program szervezői hangsúlyozzák: csak azok jelentkezzenek, akik valóban el tudják ültetni és hosszú távon gondozni is tudják a csemetéket, hiszen a fiatal fák jövője nagyban múlik az első években kapott törődésen.
Széles fajválaszték
A jelenlegi tervek szerint többféle erdészeti fafaj közül választhatnak majd az érdeklődők, bár a kínálat az egyes helyszíneken eltérhet. A kiosztásra szánt fajok között szerepel például a csertölgy, az erdei és fekete fenyő, a fekete és szürke nyár, a hegyi juhar, a kocsányos és kocsánytalan tölgy, valamint a magyar és magas kőris. Emellett olyan fajok is megtalálhatók a listán, mint a mezei szil, a mézgás éger, a platán, a sajmeggy, a tatárjuhar, a vadkörte vagy a vénic szil.
Bár ezek a növények kezdetben csupán kisebb csemeték, megfelelő gondozás mellett néhány éven belül látványosan fejlődnek. A szakemberek szerint különösen előnyös, ha már fiatal korban a végleges helyükre kerülnek, mert így a gyökérzetük erősebb és ellenállóbb lesz.
Hosszú távú érték a kertekben
A gondosan nevelt fák évek múltán árnyékot adnak, javítják a levegő minőségét, és élőhelyet biztosítanak számos élőlény számára. A kertben elültetett facsemeték így nemcsak esztétikai értéket képviselnek, hanem fontos szerepet játszanak a helyi ökoszisztéma erősítésében is.
A kezdeményezéssel kapcsolatban Harmat Ákos alpolgármester elmondta: az önkormányzat elsősorban a facsemete-osztás lebonyolításában működik közre partnerként. Hozzátette, hogy az idei évben egy külön gyümölcsfa-osztási programot is terveznek, amelyet az önkormányzat szervez, és amelynek finanszírozását a környezetvédelmi alap biztosítja.
A cikk az Érdmost beszámolója alapján készült, amelyet itt érhet el.
2025. október 21-én a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) rendezésében került megrendezésre a „Nálatok laknak-e állatok? Biodiverzitás-barát zöldfelületkezelés a településeken” című konferencia.
A helyszín a Magyar Természettudományi Múzeum Semsey terme volt, ahol önkormányzati szakemberek, természetvédők és zöldfelület-gazdálkodók gyűltek össze, hogy megosszák egymással tapasztalataikat és jó gyakorlataikat a biodiverzitás megőrzésének szolgálatában.
Az előadásokról készült videók itt tekinthetőek meg.
A konferencia célja
Az esemény célja az volt, hogy bemutassa, miként alakíthatók ki a településeken olyan zöldfelületek, amelyek nemcsak esztétikai, hanem ökológiai szempontból is értékesek. A résztvevők közösen keresték a választ arra, hogyan lehet a biológiai sokféleség – a biodiverzitás – megőrzését a városi és falusi környezetben is előtérbe helyezni.
Miért volt fontos a téma?
A biológiai sokféleség a fajok, élőhelyek és ökológiai rendszerek változatosságát jelenti, és alapvető szerepet játszik az ökoszisztémák stabilitásában.
Mivel a természetes élőhelyek területe világszerte csökken, a városi és települési zöldfelületek szerepe egyre meghatározóbbá válik. A parkok, fasorok, kertek és közterek nem csupán díszítőelemek, hanem valódi élőhely-folyosókként működhetnek, amelyek összekötik a természetes területeket.
A konferencia egyik fő üzenete az volt, hogy az önkormányzatok és a helyi közösségek döntései közvetlenül befolyásolják a helyi élővilág fennmaradását – és ezzel az emberek életminőségét is.
Kiemelt előadások és jó gyakorlatok
A nap folyamán számos inspiráló előadás hangzott el, amelyek konkrét példákat mutattak be a biodiverzitás-barát szemlélet gyakorlati megvalósítására:
- Dezsényi Péter, a FŐKERT Zrt. főigazgatója az „Ökológiai fordulat és technológiaváltás a FŐKERT-nél” című előadásában arról beszélt, hogyan tud egy városi parkfenntartó szervezet élőhely-barát irányba fejlődni.
- Varga Júlia, Csongrád főépítésze bemutatta, hogyan épült be a természetvédelmi szempont a város zöldfelület-kezelésébe.
- Plachi Attila, Kóspallag polgármestere a kis települések szemszögéből hozott példát arra, hogyan lehet a közösségi összefogás révén természetbarát zöldfelület-kezelést kialakítani.
- Márta Krisztina, a Madárbarát Települések Szövetsége képviseletében, a közösségi természetvédelem lehetőségeit ismertette.
- Bojtos Ferenc, a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület irodavezetője a városi zöldfelületek jövőbeni környezeti szerepéről tartott előadást.
Elérhető anyagok és tapasztalatok
A konferencia nagy érdeklődés mellett zajlott, és az előadások anyagai elérhetővé váltak online formában is. Ezekben a dokumentumokban a települések, szakemberek és civilek egyaránt hasznos útmutatást találhatnak a biodiverzitás-barát zöldfelület-kezelés megvalósításához.
Összegzés
A rendezvény rávilágított arra, hogy a zöldfelület-kezelés nem csupán kertészeti feladat, hanem természetvédelmi felelősség is. A konferencia előadói példákkal bizonyították, hogy a városi és falusi környezetben is van lehetőség a biológiai sokféleség megőrzésére — mindössze szemléletváltásra, együttműködésre és hosszú távú gondolkodásra van szükség.
Az előadásokról készült videók itt tekinthetőek meg.
Érd városa idén is meghirdette a Virágzó Érdi Porta programot, amelynek célja, hogy elismerje mindazokat, akik szeretettel és kitartással gondozzák környezetüket, hozzájárulva városunk zöldebb, szebb arculatához.
A Zöld Érd oldalán most összegyűjtöttük a Virágzó Érdi Porta díjkategóriáit bemutató cikkeket, amelyek az erdmost.hu felületén olvashatók részletesen. A sorozatból megismerheted, milyen kategóriákban lehetett nevezni, kiket díjaztak, és milyen inspiráló példák mutatják, hogyan válik Érd egyre virágzóbbá.
Molnár Ildikó, az idei Legszebb Érdi Utcafront pályázat nyertese kreatív újrahasznosítással varázsolta virágossá háza előtti területet. Régi bicikliből, kerti talicskákból és bödönökből készített egyedi virágtartókat, így adva új életet elhasznált tárgyaknak. Az utcafront szűkös adottságai ellenére sikerült zöld, barátságos környezetet teremtenie. Ildikó példája megmutatja, hogy kis kreativitással és környezettudatossággal a legkisebb hely is megszépíthető. Nyereményét újabb növények vásárlására fordítja, folytatva a zöldítés és újrahasznosítás örömteli küldetését.
A kategória díjazottjai: I. Molnár Ildikó, II. Auer Imréné, III. Sebők Anna.