Manapság a saját bőrünkön érezzük, hogy a klímaváltozás már nem egy távoli, jövőbeli ijesztgetés, hanem a mindennapjaink valósága. De vajon mit tehet egy hazai nagyváros, hogy megvédje a lakóit, és csökkentse a környezeti terhelést? Érden nemrégiben készült el az a fenntartható energia- és klímaakcióterv (közismertebb nevén a SECAP), amely tűpontos diagnózist ad a város állapotáról, és konkrét menekülőutakat kínál a jövőre nézve.

A terveket bemutató dokumentum részleteit Fehér Balázs, a Megérti Kft. munkatársa ismertette egy részletes előadásban – az ő beszámolója alapján gyűjtöttük össze a legfontosabb tanulságokat, kihívásokat és a lehetséges megoldásokat.

Húsbavágó adatok: Mi történik Érd klímájával?

Bár Érden az elmúlt évszázadban nem működött hivatalos meteorológiai állomás, a szomszédos Budapest adatai tökéletesen megmutatják a trendeket. A számok pedig egyértelműek: az éves középhőmérséklet a 90-es évektől kezdve drasztikus emelkedésnek indult, és az elmúlt évtizedben már minden év az átlagosnál melegebb volt.

A leginkább aggasztó tendenciák a következők:

• Drasztikusan nő a hőségnapok és hőhullámok száma: Egyre több az olyan nap, amikor a hőmérséklet meghaladja a 30 °C-ot, és a XXI. század végére akár 30-35-tel több olyan trópusi napunk is lehet, amikor éjszaka sem tudunk felfrissülni. Ez nemcsak kényelmi szempont, de komoly egészségügyi kockázat is, ami mérhetően növeli a többlethalálozást a veszélyeztetett csoportok körében.
• Eltűnő fagyok: A fagyos napok száma folyamatosan csökken. Bár elsőre jól hangzik, hogy kevesebbet kell fűteni, a mezőgazdaság és a helyi élővilág megszenvedi ezt, hiszen a téli fagyok hiánya miatt elszaporodnak a kártevők.
• Ritkán esik, de akkor mindent visz: Érd térségében az éves csapadékmennyiség nagyjából 10%-kal csökkent. Ugyanakkor az átlagos esős napok száma visszaesett, miközben a hirtelen, özönvízszerű (30 mm feletti) csapadékos események száma megugrott, ami rendszeres villámárvizeket okoz az utcákon.

A legnagyobb helyi ellenség: A burkolt felületek csapdája

Miért érezzük Érden még fojtogatóbbnak a hőséget? A válasz a városi hősziget-jelenségben és a térkő-lázban keresendő.

Érd ma már egy igazi, sűrűn beépített nagyváros. Míg 2006-ban a burkolt felületek aránya 11,9% volt, ez 2021-re 15,7%-ra emelkedett. Ezzel a tempóval Érd Magyarország 35. „leglebetonozottabb” városa lett, megelőzve több budapesti kerületet is.

A probléma összetett: a régi házak helyére hatalmas, modern épületek kerülnek, a kertekben a fű és a fák helyét átveszi a kocsibeálló és a térkő, az utcákon pedig burkolatlan „partizán parkolók” jönnek létre. A beton és az aszfalt nappal elnyeli a hőt, éjszaka visszasugározza, a ráhulló esővíz pedig képtelen beszivárogni – így ahelyett, hogy párologtatással hűtené a levegőt, azonnal lefolyik és elönti az alsóbb utcákat.

Erre a lakosság eddig leginkább klímatelepítéssel reagált (Érden a légkondicionált lakások aránya megközelíti a 40%-ot, ami messze veri a vármegyei és országos átlagot), de ez ördögi kör, hiszen a klímák külső egységei csak még tovább fűtik az utcákat.

Hogyan törhetünk ki a beton fogságából?

A klímaakcióterv célul tűzte ki a burkolt felületek növekedésének megállítását. A zöldebb jövőhöz vezető legfontosabb lépések:

1. Intelligens víz- és zöldfelület-gazdálkodás

A puszta gyep nem elég, mert a tűző napon gyorsan kiszárad. Olyan többszintű zöldfelületekre van szükség, ahol a fák és cserjék árnyékolják a talajt. Emellett esőkerteket és záportározókat kell kialakítani, hogy a hirtelen lezúduló vizet helyben tartsuk és a száraz időszakokban hasznosítani tudjuk.

2. A lakosság szerepe és a magánkertek

Az önkormányzat szabályozással (pl. fakivágási engedélyek, fapótlási előírások) és motivációval (növény- és palántaosztás, „Virágzó érdi porta” cím) tudja ösztönözni a lakókat, hogy a térkő helyett válasszák a természetes megoldásokat.

3. Az ivóvízhálózat megmentése

Érden komoly kihívást jelent a nyári csúcsidőszaki vízellátás. Miközben a lakosság 25 év alatt 36%-kal nőtt, a vízhálózat elöregedett, és a kitermelt ivóvíz csaknem 20%-a elszivárog a földben a csőtörések miatt. A cél ennek a veszteségnek a lefelezése, a tározókapacitások éjszakai feltöltése, valamint a lakosság átterelése a vezetékes vízről az esővízzel való locsolásra.

A nagy cél: 50%-os kibocsátáscsökkentés 2030-ig

Érd nem áll rosszul: 2012-höz képest eddig 14%-kal sikerült csökkenteni a város szén-dioxid-kibocsátását. A középületek és a közvilágítás korszerűsítése terén már most túlszárnyalták az 50%-os csökkenést. A lakossági földgázfelhasználás is látványosan bezuhant az energiaválság és a rezsiszabályok módosítása után, igaz, ezzel párhuzamosan az áramfogyasztás nőtt a hőszivattyúk és klímák elterjedése miatt.

A 2030-as célok eléréséhez azonban magasabb fokozatba kell kapcsolni:

• Otthonok felújítása: El kell érni, hogy a lakások legalább 29%-a átessen energetikai korszerűsítésen (szigetelés, nyílászárócsere), és terjedjen a tudatos, redőnyökkel vagy növényekkel való árnyékolás a mesterséges hűtés helyett.
• Zöldebb közlekedés: Bár az elektromos és hibrid autók aránya Érden az országos átlag felett van, a gépjárműállomány elöregedett (az átlagéletkor 15 év fölé nőtt). A megoldást a helyi tömegközlekedés vonzóbbá tétele, valamint a kerékpáros és gyalogos infrastruktúra fejlesztése jelenti, hogy ne kelljen minden apróságért autóba ülni.
• Napelemek a tetőkre, ne a földekre! A megújuló energia növelése kulcsfontosságú, de ahelyett, hogy termőföldeket vagy erdőket áldoznánk fel napelemparkoknak, az Érden gombamód szaporodó ipari csarnokok, raktárak tetejét és a parkolók árnyékolóit kellene lefedni panelekkel.

Senkit sem hagyhatunk az út szélén: Az energiaszegénység

A zöld átállás nem válhat a kiváltságosok luxusává. A panelcserék, hőszigetelések és napelemes rendszerek komoly anyagi befektetést igényelnek, amit a szerényebb jövedelmű háztartások nem tudnak kigazdálkodni. Érd ugyan gazdaságilag és demográfiailag is kedvezőbb helyzetben van az országos átlagnál, de a külső területeken élők támogatása (akár szociális alapú lakásfenntartási támogatással, akár a tömegközlekedés kiterjesztésével) elengedhetetlen ahhoz, hogy a város egységesen és sikeresen alkalmazkodjon a jövő kihívásaihoz.

A klímaakcióterv tehát kész, a célok tiszták. A megvalósítás azonban nemcsak az önkormányzaton, hanem mindannyiunkon – a helyi vállalkozásokon és a lakosság szemléletváltásán is múlik.

Az ÉrdMost is beszámolt az előadásról, a cikket itt tekintheti meg!